Helyszín: München
Nézőszám: 66 000
Játékvezető: Markus Merk (német)
Asszisztensek: Jan-Hendrik Salver, Christian Schräer (németek)

A KEZDŐCSAPATOK

BRAZÍLIA	AUSZTRÁLIA
1 Dida	1 Schwarzer
6 Roberto Carlos	14 Chipperfield
2 Cafú	3 Moore
3 Lúcio	2 Neill
4 Juan	6 Popovic
10 Ronaldinho	4 Cahill
5 Emerson	5 Culina
8 Kaká	7 Emerton
11 Ze Roberto	13 Grella
7 Adriano	21 Sterjovski
9 Ronaldo	9 Viduka
Szövetségi kapitány:	Szövetségi kapitány:
Carlos Alberto Parreira	Guus Hiddink

Gólszerző(k): Adriano (49.), Fred (89.)
Csere: Ronaldo helyett 23 Robinho (71.), Emerson helyett 17 Gilberto Silva (71.), Adriano helyett 21 Fred (88.) ill. Popovic helyett 23 Bresciano (41.), Cahill helyett 10 Kewell (56.), Moore helyett 15 Aloisi (69.)
Sárga lap: Cafú (29.), Ronaldo (31.), Robinho (84.) ill. Emerton (13.), Culina (39.)

A horvát-japán mérkőzés döntetlenje azt jelentette, hogy a brazil-ausztrál kilencven perc győztese biztosan bejut a nyolcaddöntőbe. Ennek megfelelően az első fordulóban győztes két csapat nagy lendülettel kezdett, igaz a nyitó negyedóra még nem hozott nagy gólhelyzetet.

A brazilok természetesen többet próbálkoztak, de a jól záró ausztrálok kevés teret adtak a látványos támadásokra. Még Ronaldinho sem tudta megingatni Guus Hiddink csapatát, sőt egyszer saját magát csapta be, nem a stabilan helyezkedő védőt…

Az ausztrálok nagyon szorosan zárták le a területet a dél-amerikai labdaművészek elől, így Carlos Parreira gárdája nem tudott igazán felpörögni, igaz időnként így is csak kis szerencsére lett volna szükségük a vezetéshez.
Az első játékrész hajrája is enyhe brazil fölényt hozott, de továbbra is hiányzott az átütőerő, így gól nélkül vonultak pihenőre a csapatok.

A döntetlen elvileg mindkét gárdának jó lett volna, de nyilvánvalónak tűnt, egyik csapat sem elégszik meg ezzel. Hiszen a győzelem már a nyolcaddöntőt, s nyugodt utolsó csoportkört jelentett.

A 48. percben meg is született az első találat: Ronaldo passzolt Adrianónak, aki a labdaátvétel után egyet tolt a labdán, majd 16 méterről Scott Chipperfield lába alatt a kapuba talált. Az ausztrálok ezután kitámadtak, s gyorsan meg is szerezhették volna az egyenlítő találatot, de Dida óriási hibája után Harry Kewell az üres kapu fölé vágta a labdát.

A két kiválóan felkészített tizenegy élvezetes csatát vívott, látszott, senki sem takarékoskodik erejével és tudásával. A brazil nem futballoztak még csúcsformában, érződött, sokkal többre is képesek.

Az ausztrálok nagy elánnal hajtottak, egyszer-kétszer meg is lepték a dél-amerikai sztárcsapatot, de elmaradt az egyenlítés. A horvátok elleni találkozóhoz hasonlóan a hajrában már Ronaldo nem volt a pályán, helyére ismét Robinho került, Emersont pedig Gilberto Silva váltotta. Az ellenfélnél pedig pályára lépett a japánok elleni első összecsapás hőse, a csereként két gólt szerző John Aloisi is.

A záró negyedóra valódi helyzetparádét hozott: Robinho, Adriano, Mark Bresciano, a keresztlécre bólintó Kaká és Mark Viduka is gólt szerezhetett volna. A lefújás előtt a pillanatokkal korábban Adrianót váltó Fred is pályára lépett, s szinte azonnal eredményes volt, amikor Robinho 14 méteres lövése a bal oldali kapufáról éppen elé pattant.

A 2-0-s győzelemmel Brazília is bejutott a legjobb 16 közé.